Geszterédi Kolping Család Egyesület
Az Egyesület megszűnt!
Örömmel tájékoztatok mindenkit, hogy a Geszterédi Kolping Család Egyesületet a Nyíregyházi Törvényszék 2015-ben hivatalosan is bejegyezte.
Egyesületünk céljai:
Kolping Adolf szellemének átadása az egyesületnek. Megadni a szükséges támogatást, hogy tagjai keresztényként helyt tudjanak állni az életben, munkában, családban, egyházban, és a világban.
Katolikus társadalmi tanítás szerint folytatott tevékenysége által a közjót szolgálni, valamint az egyház és a társadalom folyamatos megújulásában közreműködni.
Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében együttműködik minden állami, társadalmi és gazdálkodó szervezettel, más egyesülettel és szövetséggel, amelyek segítik az Egyesület eredményes működését és céljainak megvalósítását.
Az egyesületnek tagja lehet minden olyan nagy -és kiskorú személy, aki az alapszabályban foglalt egyesületi célokat, az egyesület szellemiségét, értékrendjét elfogadja. A tagdíj mértéke 2400 Ft /év, melyet minden év január 15-ig kell befizetni.
Az egyesület képviselői:
Kiss Zsolt Attila atya egyházi vezető
Kemény Józsefné elnök
Vámos Jánosné elnökségi tag - gazdasági vezető
Radócz László elnökségi titkár
Szeretettel várunk minden érdeklődőt tagjaink sorába! Belépési nyilatkozat iránt Vámos Jánosnénál lehet érdeklődni a művelődési házban.
Néhány gondolat arról, ki is volt Adolph Kolping:
Adolph Kolping egy pásztorcsalád negyedik gyermekeként született, a család nem élt különösen jó körülmények között. Szülei kívánságára cipésznek tanult. Gyermekkorát Kolping később, szegénységük ellenére is, boldognak írta. Kolping szomorú tapasztalatokat szerzett segédévei során. Elkeserítőnek találta önnön és társai életkörülményeit. Valószínűleg ezek a körülmények okozták, hogy megbetegedett és 22 évesen fel kellett adnia tevékenységét. Két év múlva már gimnáziumba járt, hogy később egyetemre mehessen, mert pap szeretett volna lenni. Csupán három és fél évvel később, 1841. április 3-án le is érettségizett. Münchenben, Bonnban és 1844. március 26-tól a kölni Püspöki Kollégiumban tanult teológiát.
1845. április 13-án a kölni minoritatemplomban pappá szentelték és ezután volt káplán és hittantanár. A szegénységben, reménytelen életkörülmények között tengődő fiatal férfiak sorsa erősen emlékeztette saját korábbi életére. 1847 júniusában kinevezték a helyezett káplán utódjává illetve katolikus segédegylet második elöljárójává. Az egylet támogatást, lelki támaszt és tanulási lehetőséget biztosított tagjai számára, különösen a segédek képzése idején, amikor három évig távol kellett maradniuk szülővárosuktól. Kolping felismerte a segédegylet jelentőségét és lehetőségeit, és elhatározta, hogy bővíti az egylet tevékenységét. 1849-ben Kolping káplánként visszakerült Kölnbe és május 6-án megalapította hét segéddel a Kölni Segédek Egyletét. 1850. január 1-jén az egyletnek már 550 tagja volt. A kölni példát követve más városokban is egyre-másra alakultak az egyletek. Kolping élete végén már 418 egylet működött országszerte 24 ezer taggal. 1934. március 21-én Joseph Schulte kardinális, Köln püspöke hivatalosan elindította Adolph Kolping boldoggá avatásának folyamatát. 1991. október 27-én avatta boldoggá . A római katolikus egyház december 4-én emlékezik meg Adolph Kolpingról. II. János Pál 1980. november 15-én ellátogatott Kolping sírjához a kölni minoritatemplomban. Miután imádkozott, ezt mondta: „A mai egyháznak olyan példaképekre van szüksége, mint Kolping volt.”
Kemény Józsefné