Lakossági tájékoztatás a szabadtéri tűzgyújtás hatályos szabályairól

Szabadtéri tüzek megelőzésével kapcsolatos tájékoztatás érkezett a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Nyíregyházi Katasztrófavédelmi Kirendeltségétől. Az elmúlt évek aszályos időjárása következtében megnövekedett szabadtéri tüzek számának a visszaszorítása érdekében és a jogértelmezési problémák elkerülése érdekében tájékoztatják a lakosságot az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendeletben (a továbbiakban: OTSZ) szereplő szabadtéri tűzgyújtási szabályokról.
Az OTSZ szabadtéri tűzgyújtásra, különösen az irányított égetés szabályaira vonatkozóan az alábbi eljárásrendet határozta meg:
I. A szabadtéri tűzgyújtás és tűzmegelőzés szabályai:

  •  Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi, valamint a külterületen lévő zártkerti ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos.

Mentesül az égetési, tűzgyújtási tilalom alól a tűzoltóság állománya, ha tevékenysége a károk csökkentésére, a tűz terjedésének megakadályozására, szabályozására irányul.

  • Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ingatlan tulajdonosa, használója köteles a területet éghető hulladéktól és további hasznosításra nem kerülő száraz növényzettől mentesen tartani.
  • A kilátókat, magaslati ponton elhelyezkedő létesítményeket, az önkormányzat vagy a helyi katasztrófavédelmi szerv vezetője által megbízott személyek a szabadtéri tüzek korai szakaszban történő észlelése céljából térítésmentesen igénybe vehetik.
  • A szabadban történő tűzgyújtás, égetés során a tűz nem hagyható őrizetlenül, és veszély esetén, vagy ha az égetést befejezték, azt azonnal el kell oltani.
  •  Az égetés csak úgy végezhető, hogy az a környezetére tűz- és robbanásveszélyt ne jelentsen.
  • Az égetés befejezése után a helyszínt gondosan át kell vizsgálni, és a parázslást, izzást - vízzel, földtakarással, kéziszerszámokkal - meg kell szüntetni.
  • Az olyan füstfejlődéssel vagy lánghatással járó tevékenységet, amely összetéveszthető a valós tűzesettel, az illetékes hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervéhez a tevékenység megkezdése előtt írásban be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a tevékenység végzésének időpontját, terjedelmét, földrajzi koordinátákkal, címmel vagy helyrajzi számmal megadott helyét, a kapcsolattartó telefonos elérhetőségét és lakcímét vagy tartózkodási helyét.

Jogszabály által engedélyezett égetés során a tarlóégetés és a lábon álló növényzet, avar és egyéb növényi hulladék égetése csak az alábbiak szerint végezhető:

  • tarlónak minden oldalról egyidejűleg történő felgyújtása tilos; az égetéshez csak a tarlómaradványok használhatók fel; a szalmát elégetéssel megsemmisíteni, lábon álló gabonatábla mellett tarlót égetni tilos,
  • a tarlót vagy az érintett szakaszokat a tarlóégetés megkezdése előtt legalább 3 méter szélességben körül kell szántani vagy tárcsázni, és az adott területen az apró vadban okozható károk elkerülése érdekében vadriasztást kell végrehajtani, a fasorok, facsoportok védelmére a helyi adottságoknak megfelelő, de legalább 6 méteres védősávot kell szántással vagy tárcsázással biztosítani,
  • tarlóégetés 10 ha-nál nagyobb területen szakaszosan végezhető, és csak az egyik szakasz felégetése után lehet a másik szakasz felégetéséhez hozzáfogni,
  • a tarlóégetés során tűzoltásra alkalmas kéziszerszámmal ellátott, megfelelő létszámú, kioktatott személy jelenlétéről kell gondoskodni, és legalább egy mezőgazdasági vontatót ekével vagy tárcsával a helyszínen készenlétben kell tartani.
  • A szabadtéren keletkező tüzek megelőzése érdekében a vasút és a közút mindkét oldalán annak kezelője köteles a szélső vasúti vágánytengelytől mérve legalább 4,0 méter széles, a közút szélétől mérve legalább 3 méter széles védősávot kialakítani.
  • A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól tisztán kell tartani.
  • A folyamatos tisztántartásról, éghető anyagtól mentes állapotban tartásról a védősávval érintett terület tulajdonosa, kezelője, haszonbérlője köteles gondoskodni.

II. Tűzgyújtási tilalommal kapcsolatos legfontosabb tudnivalók:

  • Tűzesetek szabad területen történő bekövetkezésének nagyobb kockázata esetén, az erdőgazdálkodásért felelős miniszter, fokozott tűzveszély időszakát (tűzgyújtási tilalmat) állapíthat meg, és hirdethet ki, egyeztetve a katasztrófavédelem központi szervével (BM OKF). Tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) idején tilos tüzet gyújtani az erdőterületeken, valamint a fásításokban és az ezek 200 méteres körzetén belül lévő külterületi ingatlanokon. Ide értendők a felsorolt területeken található tűzrakó helyek, a vasút és közút menti fásítások, de tilos a parlag- és gazégetés is.
  • A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) megállapítása és visszavonása függ a meteorológiai körülményektől, az erdőben található élő és holt biomassza szárazságától és a keletkezett tüzek gyakoriságától. A tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Erdészeti Igazgatóság (NÉBIH EI) közleményt küld az érintett szervezeteknek, országos közszolgálati médiának, és hivatalos honlapján www.erdotuz.hu közzéteszi a tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) szóló térképet. Az aktuális tűzgyújtási tilalomról (fokozott tűzveszélyről) a NÉBIH EI hivatalos honlapja mellett tájékozódhat a www.erdotuz.hu weboldalon, az onnan is elérhető további szakmai honlapokon, amelyek számos egyéb hasznos információval szolgálnak a szabad területen történő tűzgyújtásról.
  • A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély időszaka) megállapítására vonatkozó körülményeket a NÉBIH EI minden nap értékeli, és egyeztetve a BM OKF-fel dönt arról, hogy a következő napon szükséges-e tűzgyújtási tilalom kihirdetése, vagy nem. A tűzgyújtási tilalom (fokozott tűzveszély) a közzétételtől a visszavonásig (a helyzetben bekövetkezett változás kihirdetéséig) él. Az említett honlapokon napi frissítéssel megtekinthető, hogy van-e érvényben tűzgyújtási tilalom (megállapított fokozott tűzveszély). A lakosság a lakóhelye környékén lévő erdőterületekről a NÉBIH EI által készített interaktív erdőtérképen találhat további információt.

III. Kerti munkákkal kapcsolatos hulladékégetéssel összefüggő szabadtéri tüzek megelőzése:

  • Kertes ingatlanok tulajdonosainak körében nem ismeretlen a jelenség, mikor a tavaszi időszakra kisebb-nagyobb mennyiségű szerves eredetű hulladék halmozódik fel birtokukon. Mivel az ilyen jellegű hulladékok tárolása szinte minden esetben gondot okoz a terület használójának és a rendszeres elszállítás sem minden településen megoldott, így gyakran az égetés tűnik a legkézenfekvőbb megoldásnak.
  • Égetés megkezdése előtt minden esetben tájékozódjunk a vonatkozó jogszabályokról és törekedjünk azok maradéktalan betartására.
  • Az irányított égetést lehetőleg ne egyedül végezzük, hiszen ezen megoldás komolyabb veszélyforrás is egyben, gondoljunk csak a tűz szomszédos területre, épületre történő átterjedésére. Fontos tehát, hogy az égetni kívánt száraz anyag jól el legyen határolva éghető anyagoktól, épületektől. A védőtávolság megválasztásakor vegyük figyelembe a hulladék mennyiségét, illetve a meteorológiai körülményeket. A tűz avarszinten történő terjedésének megakadályozására készítsünk védőszántást, kisebb kertekben távolítsuk el a száraz aljnövényzetet az égetés környezetéből. Az égetés teljes időtartama alatt álljanak rendelkezésünkre a tűz terjedésének megakadályozását, annak oltását elősegítő eszközöket (lapát, villa, vizes hordó, homok, oltó készülék stb.) lehetőségünkhöz mérten tartsunk készenlétben mobil telefont segítségkérés céljából.
  • A könnyed, parázsló szerves anyag maradványokat a már viszonylag alacsony sebességű szél is képes magával ragadni és néhány méterrel arrébb, az általunk gondosan kivitelezett védőszántáson túl a száraz növényzet közé lerakni. Ezen tüzek eszkalálódása veszélyt jelent mind anyagi javainkra, mind az emberi életre. Ezért is fontos hangsúlyozni, hogy az égetés megkezdése előtt mindenképpen vegyük figyelembe a fentebb már említett időjárási körülményeket.
  • Az égetés befejeztével gondoskodjunk a tűz megfelelő oltásáról, külön figyelmet szentelve a parázsló részekre, hiszen a hamu alatt akár több nap elteltével is találhatunk izzó szerves anyag maradványokat.

Az OTSZ vonatkozó előírásain kívül további a tűzvédelemmel összefüggésben hatályban lévő speciálisan az erdőkre vonatkozó előírások is hatályban vannak, melyek szintén további intézkedéseket írnak elő a tűzesetek elkerülése érdekében.

Összegzésként elmondható, hogy az égetést a tőlünk elvárható legnagyobb gondossággal végezzük. Készüljünk fel a váratlan helyzetekre, amennyiben úgy látjuk, hogy nem vagyunk képesek megfékezni a tűz átterjedését, vagy tűzesetet észlelünk, az anyagi javak és az emberi élet védelme érdekében, a lehető legrövidebb időn belül kérjünk segítséget a tűzoltóságtól a 112-es segélyhívó számon.